A hét tölgye: Quercus dentata Thunb. 1784-Császártölgy

Quercus dentata Thunb. 1784-Császártölgy

Quercus dentata

 

Család: Fagaceae
Szekció: Quercus
Elterjedés: Kína (Anhui, Gansu, Guizhou, Hebei, Heilongjiang, Henan, Hubei, Hunan, Jiangsu, Jiangxi, Jilin, Liaoning, Shaanxi, Shandong, Shanxi, Sichuan, Yunnan, Zhejiang) Japán, Koreai-fsz., Kelet-Oroszország (Orosz-Távolkelet), Mongólia

Szinonimái:  
Quercus coreana Nakai
Quercus daimio K.Koch 
Quercus dentata subsp. dentata 
Quercus dentata var. fallax Nakai 
Quercus dentata f. fallax (Nakai) W.Lee 
Quercus dentata f. grandifolia (Koidz.) Kitag. 
Quercus dentata var. grandifolia Koidz.
Quercus dentata var. laciniata Makino
Quercus dentata var. pinnatifida (Franch. & Sav.) Matsum.
Quercus dentata f. pinnatifida (Franch. & Sav.) Kitam. & T.Horik.
Quercus dentata f. pinnatifida (Franch. & Sav.) Kitam. & T.Horik.  
Quercus dentata var. skworzovii Kozlov
Quercus dentata var. wrightii A.DC.
Quercus obovata Bunge
Quercus pinnatifida Franch. & Sav. 
Quercus pseudodentata Uyeki

A Quercus  dentata előfordulási adatai a Global Biodiversity Information Facility nyomán (http://www.gbif.org/species/2879353)

 Jellemzői:

 A 20-25 méteres magasságot is elérő lombhullató fafaj.

 Hajtásai, fiatal ágai vastagok, molyhosak. Levelei igen nagy méretűek, 10-30 x 6-30 cm nagyságúak, ovális alakúak. A fonáki oldalon sűrűn szőrözöttek és szürkésbarna színűek, míg a színi oldalon kissé molyhosak, viszont a fonáki oldallal ellentétben sötétzöld színűek. Élein a levelek tompán karéjozottak, a levélcsúcsa tompa, válla lekerekített. A levélnyele 3-5 mm hosszúságú, sűrű szőrözöttségű.

A női virágzatok a hajtások középső és csúcsi részén jelennek meg, a makk kupacsa a makkot 2/3 részében takarja, nagyméretű, hosszú, visszahajló vörösbarna kupacs pikkelyei sűrűn borítják azt. A makk gömbölyded és világosbarna színű. Virágzása április-május hónapokban történik. Termését szeptember-október hónapokban hozza, melyek egy év alatt érnek be. Könnyen hibridizál más tölgyfajokkal, így pl. a Q. mongolicaval és a Q. alienaval.

Élőhelye:

Napos lejtőkön, közepes vízigényű, vegyes erdőtársulásokban, 100 és 2700 méter között. 

Kertészeti jelentősége, alkalmazása:

 Hidegtűrése igen jó (USDA 4-8). A savanyú, közép kötött és agyagos talajokat kedveli. Ültetésére a napos, félárnyékos helyek a legmegfelelőbbek. Az öntözést a fiatal növények meghálálják a nyári aszályos időszakban. Az alapfaj magvetése ősszel a makk beérése után, kültérre, nedves és hűvös magágyba amilyen gyorsan csak lehet történjék meg, mivel csírázóképességét gyorsan elveszíti. A növényeket minél hamarabb eredeti helyükre kell ültetni, mivel érzékenyek a gyökerek sérülésére. Fajtái is léteznek, úgy mint a 'Carl Ferris Miller', a 'Sir Harold Hillier' és 'Pinnatifida'. Ősszel sárga, majd narancssárga lombszín jellemzi. Elhalt levelei tavasszal hullanak csak le.

Quercus dentata 'Pinnatifida'

Leírója: 

Carl Peter Thunberg (1743-1828) svéd botanikus, Linné tanítványa. Iskoláit az Uppsalai Egyetemen, Párizsban, majd a hollandiai Leidenben végezte. Hosszabb gyűjtő utazásokat tett Dél-Afrikában, Japánban és Ceylon szigetén, ahonnan sok új növény és állatfaj került utána leírásra. A Thunbergia nemzetség viseli nevét. 

Carl Peter Thunberg

Források:

 http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Quercus+dentata

http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_dentata.htm

http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=2&taxon_id=200006289

http://www.gbif.org/species/2879353

http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-172460

https://en.wikipedia.org/wiki/Carl_Peter_Thunberg

http://www.capeorchids.co.za/images/thunberg.jpg 

http://www.oaknames.org/search/fullname.asp?id=1396
http://www.oaknames.org/search/fullname.asp?id=184
 http://dept.ca.uky.edu/PLS320/Lecture1Fagaceae-Quercusred-SH.pdf

A hét tölgye: Kínai paratölgy: Quercus variabilis Blume 1850.

Quercus variabilis Blume-Kínai paratölgy

Család: Fagaceae
Szekció: Cerris
Elterjedés: Kína (Anhui, Fujian, Gansu, Guangdong, Guangxi, Guizhou, Hebei, Henan, Hubei, Hunan, 
 Jiangsu, Jiangxi, Liaoning, Shaanxi, Shandong, Shanxi, Sichuan, Taiwan, Yunnan, Zhejiang), Észak és Dél- Korea, Dél és Közép-Japán

Szinonimái:
Pasania variabilis (Blume) Regel
Quercus bungeana F.B.Forbes
Quercus chinensis Bunge 
Quercus moulei Hance
Quercus serrata var. chinensis Wenz.
Quercus variabilis var. megaphylla T.B. Chao
Quercus variabilis var. pyramidalis T.B.Chao, Z.I.Chang & W.C.Li
Quercus variabilis var. variabilis
Quercus variabilis var. zhongtiaoensis D.F.Ke & X.M.Liu

Jellemzői:
Termőhelyén a 30 m-es magasságot is elérő, lombhullató fafaj, melyre elterülő korona és jellegzetes parásodott kéreggel borított törzs jellemző.

 A levelei ovális-lándzsás alakúak, élén tüskére emlékeztető fogak figyelhetők meg, csúcsa kihegyezett, a színi oldalon sima, míg a fonáki részen szürkésen molyhos bevonatú. A levél válla lekerekített és a levél nyele általában 1-3 cm hosszúságú. 13-18 mellékérpár figyelhető meg levelein, melyek sárgásbarna színűek.

 A hím ivarú virágzatok a hajtások középső,-csúcsi részén jelennek meg.

 A makk kupacsa visszahajló, kihegyesedő sallangokkal borított, a makk kétharmad részét fedi, mely gömbölyű,-ovális alakú. Virágzási ideje március-április, amit a következő év szeptember-októberében követ termésérés.

Quercus variabilis (baloldalon) és Q. dentata (jobboldalon) kupacsa

Könnyen összetéveszthető a Quercus acitissimaval, melynek levelei nagyban hasonlítanak a Q. variabiliséra, viszont a leveleinek fonákát szürkés molyhosság nem borítja.

Quercus acutissima levelei

Élőhelye:
3000 m tengerszint feletti magasságig alkot állományokat. Nagy területen elterjedt faj, így sok különböző vegetáció tagja, mely a szubtrópusi területektől (Kína-Yunnan) egészen a mérsékelt övi területekig húzódik. Előfordul mészkövön kialakult agyagos homok talajokon. A szubtrópusi élőhelyeken fenyőfajok Keteleeria, Pinus, valamint a Lithocarpus, Castanopsis és egyéb Quercus fajok társaságában jelenik meg.

Kertészeti jelentősége, alkalmazása:
Ez a tölgyfaj téltűrés tekintetében jónak bizonyul, hiszen -28 és -32 °C-ot is átvészeli (USDA télállósági zóna: 4-8). Savanyú, semleges és bázikus talajokon is megél, a kert napos vagy félárnyékos helyein növekszik a legjobban. A rendszeres öntözést meghálálja. A széltől védett területeken fejlődik a legszebben, így parásodó kérgével a kert dísze lehet. Az európai kertkultúrába 1861-ben került Robert Fortune révén.

Leírója:
Carl Ludwig Blume (1796-1862) német származású, majd Hollandiában élő botanikus, aki Leidenben végezte tanulmányait, majd részletesen foglalkozott Délkelet-Ázsia flórájával, több évet töltött Jáva szigetén, ahol a Bogor Botanikus Kert vezetője lett.

Források:
http://planthardiness.ars.usda.gov/PHZMWeb/#
http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-175660
http://www.gbif.org/occurrence/575064723
http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=2&taxon_id=200006306
http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_variabilis.htm
http://hengduan.huh.harvard.edu/fieldnotes/specimens/search/search.zpt?action=search&st=Quercus+variabilis
http://florakorea.myspecies.info/ko/gallery?f[0]=im_field_taxonomic_name%3A5306&f[1]=im_field_taxonomic_name%3A5319 
https://en.wikipedia.org/wiki/Carl_Ludwig_Blume
http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Quercus+variabilis 
http://www.oaknames.org/search/fullname.asp?id=733
http://www.carolinanature.com/trees/quva.html
http://davesgarden.com/guides/pf/showimage/279681/
The Hillier Manual of Trees and Shrubs (2014)