2016. március 31., csütörtök

Ki a költő?- Stoppolás ponttal a végén.

Sokszor az út szép és egyszerű, teli csodálattal, sokféleséggel, jóleső hallgatással, megismételhetetlenséggel és kívül-belül melegítő jóindulattal. Sokszor rácsodálkozom az emberek különböző értékeire, melyek diverzitása a növényekéhez hasonlatos. Mert igen is vannak értékei mindenkinek, ugyan néha nem egyszerű azokat előcsalogatni rejtekükből. Minden autónak más a története, és más az igaza is, melyekre megtűrt utasként esetenként a csendes hallgatás a válasz. De az igazság határai jóval tágabbak, sokoldalúbbak mint azt sokszor gondolnánk, és melyek között az enyém is csak egy. A út szélén van idő gondolkodni, hamisan énekelni, hangosan nevetni, nem sietni, beletörődni az "úgysem érek odába" és az érdekes megfigyeléseket hangosan megbeszélni önmagammal. Mindezek egyikében sincs semmi különös, sőt, teljesen normális vágányára tér az addig hétköznapi élet. Az élmények meg csak áramlanak és meg sem állnak, még akkor sem amikor már rég nincs is út a talp alatt. Autó és söfőr, szamócák és gyógyfüvek közt, a hely kevés, de megosztja velem. Valahogyan a nevek cseréje sem történik meg, mivel a növények csodája leköti figyelmünket, majd később tovább kúszik a szó és ráébredek, hogy vezetőm választékos gondolatai szélesek, ami végül az emberek milyenségéről szóló beszélgetéssel ér véget. A közös színt hamar megtaláltuk és lám még nem is ismertük egymást névleg. Kiszálltamkor melegen kezet szorítottunk és végül csak nevet cserélünk. Ekkor már cseng valami láthatatlan csengő odabent, hogy valami Pont jókor történt. Költővel utaztam.

2016. március 20., vasárnap

Hullócsillagok

Az esték egyre tovább nyúlnak, olykor vörösre festik a kialvó napsugarak a felhők parazsát. Az osonó párák, hűs szellők mind a falu alatt lappanganak, megtelik a hűlő esti csend némi bánatos kutya ugatással, éledő illatokkal, újjászülető természettel és a számomra kedves feketerigók dallamos trillájával.
Nekem is valahol ebben a térben szorult egy mákszemnyi hely és csendes gondolatok, melyek eleinte magányosan kúsztak ki a szegélyező erdő kusza ágai közül, majd a sötétség teljes burkában felgyúlt az ég esti pásztorának világa és végtelen csillagnyájának fickándozásával még inkább ámulatba ejtett. Alattam zöldellő fű, fejem felett világító égi szentjánosbogarak, bennem pedig nyugalom. Néha didergés kapott szárnyra hátamon, de valahogyan cseppet sem bántam, mert ebben a bükkfafüstös pilisi márciusban én már semmi többre nem vágytam. Aztán a mélázásból mégis nyugovóra tértem, bár a szomszédos ólban még elégedetten röfögött olykor-olykor egy láthatatlan disznó. Elrepültem messzire vagy talán csak a lábam elé. Nem emlékszem. 
A pirkadat hamar eljött és ekkor a reggel békéjébe beleordította magát egy szamár, hirdetve a mutató újabb kattanását az óra számlapján. (Pilisvörösvár)



2016. március 17., csütörtök

A Fagaceae családról általánosságban I. (Fagus)

Sokszor szembesülök vele, hogy micsoda természeti gazdagság létezik ezen a csodahelyen, melyet Földnek hívunk. Így van ez a Fagaceae család esetében is, melyek széles köre megtalálható Földünk mérsékel övi régióitól a szubtrópusi és trópusi területekig, a klímatípusok széles sorához alkalmazkodott fajaival, fontos szerepet játszanak az erdei élőhelyek karakterének kialakításában. Némelyek nagy területeken képesek voltak elterjedni, míg mások bennszülött (endemikus) fajok lettek, specializálódtak az adott környezeti tényezőkhöz. Fajai megtalálhatók Észak, Közép és Dél-Amerikában, Európában, Észak-Afrikában, Ázsiában és az Indonéz-szigetvilágban.

A következőkben a család egyes nemzetségeit sorba véve némiképp átfogóbb képet alkothatunk a nemzetségek faji képviselőiről, kertészeti változatairól. A kevesebb fajból álló nemzetségek esetében a bemutatás még könnyebben megtehető, még másoknál (pl. Quercus) a több száz fajból csak ízelítőt szeretnék nyújtani.

A család névadó Fagus (bükk) nemzetségének 8-10 faja ismert, minden esetben fa habitusú, lombhullató növényekről van szó. Példaként szolgálhat az Észak-Amerikai Fagus grandifolia Ehrhart, az Európában honos Fagus sylvatica L., a Balkánon és Nyugat-Ázsiában élő Fagus orientlais Lipsky, a Kínában honos Fagus engleriana Seemen ex Diels, Fagus longipetiolata Seemen, Fagus hayatae Palibin in Hayata és a Fagus lucida Rehder & E. H. Wilson in Sargent. Továbbá a Japánban honos Fagus japonica Maxim. és Fagus crenata Blume fajok.

(Sokáig a déli féltekén elterjedt déli bükköket (Nothofagus) is ebbe a családba sorolták, ma már a Nothofagaceae családba tartoznak, az egyenlítőtől délre elterülő trópusi és mérsékelt klímájú területeken fordulnak elő.)

Fagus garndifolia


Fagus sylvatica
Fagus engleriana
Fagus longipetiolata

Fagus japonica

Fagus crenata

Fagus orientalis
Fagus hayatae
Fagus lucida

Kertészeti változatok a Fagus sylvatica esetében igen széles körben elérhetők, feltehetőleg a kelet-ázsiai fajok esetében is vannak fajták, ugyanakkor az európai kertkultúrában ritkaságnak számítanak, pl. F. crenata 'Mount Fuji'. A teljesség igénye nélkül néhány népszerű és elterjedt fajtát mutatnék be.

F. sylvatica 'Albovariegata'
F. sylvatica 'Asplenifolia'
F. sylvatica  Atropurpurea Group
F. sylvatica 'Dawyck Gold'
F. sylvatica 'Dawyck Purple'
F. sylvatica 'Pendula'
F. sylvatica 'Rotundifolia'
F. sylvatica 'Zlatia' (F. x taurica-F. sylvatica x F. orientalis) 
F. sylvatica 'Rohanii
F. orientalis 'Iskander'

Források:
 http://www.vfthomas.com/checklistsMDI/Tracheophyta_eudicots/Fagaceae.htm
http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=2&taxon_id=112623
http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=1&taxon_id=112623
Armitage, J., Edwards, D., Lancaster, N. 2014. The Hillier's Manual of Trees and Shrubs, R