A hét tölgye: Quercus aucheri Jauber & Spach 1842

Q. aucheri - Sir Harold Hillier Gardens

Quercus aucheri Jauber & Spach 1842

Szekció: Cerris
Alnemzetség: Quercus
Nemzetség: Quercus
Család: Fagaceae
Rend: Fagales
Elterjedés: Görögország (Égei-tenger keleti szigetein),
 Törökország (DNy-Anatólia)
Szinonimái:
 coccifera subsp aucheri (Jaub.&Spach) K.I.Christensen 2004







Jellemzői: 
 Általában 3 méternél alacsonyabb, de esetenként akár 5 méteres magasságot is elérhet. A hajtások kezdetben bársonyosak, majd simává válnak, sárgásbarna színűek, némely ágai kissé lecsüngők. Rügyei oválisak, csúcsuk lekerekített, molyhos. Levelei 1-4 cm hosszúak és 1-2 cm szélesek, örökzöldek, bőrszerűek. A levelek alakja ovális vagy kissé nyújtott, a Q. coccifera leveleire nagyban emlékeztetők levelei, a színi oldal általában csupasz, de esetenként gyéren szőrözött is lehet, fonáki oldala halvány szürkés árnyalatú, sűrűn szőrözött.

 A levelek élei fiatal korban erősen fogazottak, szúrósak, valamint a fiatal, meddő hajtásokon is fogazott levelek jelenhetnek meg, míg az idősebb egyedeken ép szélűek, a csúcsuk lekerekített. A főérből 5-9 vénapár ágazik el.

 A makkja ovális, kb. 1,5-2,5 cm hosszúságú, hegyben végződik a csúcsi részen.

Második évben érik  be a makkja. A kocsánya sokszor nincs vagy nagyon rövid és vastag. A kupacs sallangjai szőrözöttek, oválisak, zsindelyszerűen egymáshoz simulóak. A kupacs a makk felét fedi be. 

Alfajok, hibridek, változatok:
 Q. bulgurluensis A.Camus 1934 - Nagyon hasonlít a Q. aucheri-re, talán hibrid eredetű. (Pontos adatot nem találtam)

Élőhely:
0-450 méteres tengerszint feletti magasságokban, meszes talajú lejtők növénye. Elterjedése lokális, a BGCI által kiállított-The Red List of Oaks szerint közel fenyegetett státuszba sorolták, kis elterjedési areája miatt.
Kréta szigetén a Cupressus sempervirens, valamint a Juniperus phoenica társaságában jelenik meg. 

Leírói:
Hippolyte François Jaubert (Paris 1798-1874) francia botanikus, politikus
 Párizsban született, szülei korán meghalnak, így nagybátyja, François Jaubert fogadja magához, aki a Francia Bank igazgatója. Érdeklődése a természettudományok felé már korán kialakult, így tanulmányait  René Desfontaines és Antoine-Laurent de Jussieu mellett folytatta. Bejárta a mediterrán régió országait, valamint részt vett ázsiai expedícióban is. Figyelme a 1830-40-es években a politika felé fordult, majd az 1848-as forradalom után visszahúzódott a politikai élettől, idejét a botanikának és az üzleti életnek szentelte. Herbáriumát a Francia Nemzeti Természettudományi Múzeum őrzi.

Édouard Spach (1801-1879) Francia botanikus
Strasbourgban született, katona családban, majd 1824-ben Párizsba utazott botanikát tanulni René Desfontaines és Antoine Laurent de Jussieu mellett. A későbbiekben titkára lett Charles-François Brisseau de Mirbel-nek, aki később a Francia Nemzeti Természettudományi Múzeum professzora lett, ahová Spach is követte. Több jelentős monográfiát jelentetett meg, úgy mint Histoire naturelle des végétaux. Phanérogames (Natural history of plants: Spermatophytes) 14 kötetben, valamint Hippolyte François Jauberttel közösen Illustrationes plantarum orientalium (Illustrations of plants of the East) 5 kötetben.

Adrien de Jussieu a Spachea nemzetséget róla nevezte el, melynek fajai Dél és Közép Amerikában valamint Kulumbiában, Costa Ricán és Panamában honosak.

 

Források: 
http://conifersaroundtheworld.com/blog/cupressus_sempervirens_mediterranean_cypress (2014.11.29)
http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_aucheri.htm (2014.11.29) 
http://en.wikipedia.org/wiki/Hippolyte_Fran%C3%A7ois_Jaubert (2014.11.29)
http://en.wikipedia.org/wiki/%C3%89douard_Spach (2014.11.29)
http://www.treemail.hu/enciklopedia/quercus_aucheri (2014.11.29)
http://en.wikipedia.org/wiki/Spachea (2014.11.29)
http://oaks.of.the.world.free.fr/Autbot.htm#ij (2014.11.29)
http://www.oaknames.org/search/fullname.asp?id=55 (2014.11.29)

A hét tölgye: Quercus rotundifolia Lam. 1785 - Kereklevelű tölgy

Quercus rotundifolia Lam. 1785

Szekció: Quercus
Alnemzetség: Quercus
Nemzetség: Quercus
Család: Fagaceae
Rend: Fagales
Elterjedés: Észak-Afrika: Algéria, Marokkó,
Tunézia, Európa: Spanyolország, Portugália,
Franciaország
Szinonimái: 
ilex var. rotundifolia (Lam.) Trab. in Batt. & Trab. 1905
ballota Desf. 1791
ilex subsp ballota (Desf.) Sampaio 1909
avellaniformis Colmeiro & Boulelou 1854
ilex subsp. rotundifolia (Lam.) O.Schwarz ex Tab.- Morais 1940
ilex var. ballota (Desf.) A.DC 1864
alzina Lapeyr. 1813


Jellemzői: 
A fa magassága kb. 10 méter. A törzs és az ágak a Quercus ilex L. törzsével és hajtásával szinte megegyezőek a közeli rokonság miatt, így itt a Q. ilex L.-re jellemző tulajdonságok lesznek leközölve.

A kéreg színe feketés vagy szürkésbarna színű, melyről apró, szögletes darabokban válik le az elhalt héjkéreg. Az ágak szürkés színűek és szőrözöttek, majd az öregedés következtében barnás zöld színűekké válnak. A rügyek kicsik, homok színűek, a rügypikkelyek visszagörbültek.

 A levelei 2-4 cm hosszúságúak, örökzöldek, a fiatal fákon leginkább a kerek levelek a dominánsak, a levél élek fogazottak, majd az idősebb fákon ovális, tompa levelek jelennek meg. Ezen levelek esetenként szőrösek és fogazottak is lehetnek. Színük szürkészöld, esetleg sárgás árnyalatú, A színi oldal némiképpen szőrözött, a fonáki oldal fehér és molyhosan szőrözött. A levélnyél 3-12 mm hosszúságú, mindössze 5-8 érpár fut a levéllemezben.

 A makkja a Q. ilex L. makkjánhoz hasonló, de nagyobb méretű, a csúcsa kihegyesedő.

 A kupacsot apró, molyhos sallangok borítják, a makk 1/3 részét fedi le a kupacs.

 Fontos megemlíteni, hogy a  Q. rotundifolia-t (Lam.) jelen állás szerint önálló fajként kell feltüntetnünk, ugyanakkor sokszor említik a Q. ilex L. alfaja valamint változataként is.

Természetes hibridjei:
Quercus x autumnalis Vasquez, Ramos & Doncel 2002 (Quercus rotundifolia x Q. ilex); Q. x diosdadoi Vasquez & al. 2000 (Q. rotundifolia x Q. pyraneica); Q. x mixta Borzi 1880 (Q. rotundifolia x Q. suber); Q. x senniana A.Camus 1936 (Q. rotundifolia x Q. faginea)

Változatozatai: 
var. planifolia: A levelei kb. 4 cm hosszúak, kerek alakúak, sötétzöld színűek és mind a fonáki, mind a színi oldal csupasz.
var. ballota: Levelei elliptikusak vagy oválisak. Másfélszer hosszabbak a szélességüknél.
var. parviflora: Levelei ép élűek, lándzsa alakúak, sárgásfehér szőrökkel borítottak.
var. grandifolia: A leveleinek hossza kb. 6 cm, szélessége kb. 4 cm.
var. macrocarpa: Hatalmas, édes makkot terem, Dél-Spanyolországban találhatók egyedei. 


Leírója: 
Jean-Baptiste Lamarck (Bazenti, 1744-Párizs, 1829) francia természettudós, katona, akadémikus

Nemesi családból származott, apja az amiens-i jezsuita iskolában papnak taníttatta, majd 1761-69-ig katonáskodik, majd az orvostudományok és a botanika felé fordul és Bernard de Jussieu tanítványa lett Párizsban. 1779-ben a francia Akadémia tagjává választották. 1780-tól több gyűjtőutat is tett és több művet írt növényrendszertani témákban. 1792-től az alsóbbrendű állatokkal kezdett el foglalkozni. Ő különítette el először a gerinceseket a gerinctelenektől. Szakított a fajok változatlanságának elméletével, a lassú fejlődést és a fajok megváltozását kezdte tárgyalni, így Darwin elő hírnökeként tekinthetünk rá (bár erősen hitt a szerzett tulajdonságok tovább örökíthetőségében). Életében háromszor özvegyült meg, egy baleset következtében megrokkant, majd öregkorára megvakult.

Források:
http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_rotundifolia.htm (2014.11.13)
http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_ilex.htm (2014.11.13)
http://oaks.of.the.world.free.fr/Autbot.htm#l (2014.11.13)
http://www.oaknames.org/search/fullname.asp?id=592 (2014.11.13)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Baptiste_Lamarck (2014.11.13)
http://eol.org/pages/1151319/overview (2014.11.13)
http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-174888 (2014.11.13)
The Hillier Manual of Trees and Shrubs (2014.) 288.o.