A hét tölgye: Quercus coccifera L. 1753

 Q. coccifera - Hillier Arborétum

Quercus coccifera L. 1753
Szekció: Cerris
Nemzetség: Quercus
Család: Fagaceae
Rend: Fagales
Elterjedése: Mediterrán régió
Szinonimái:
angustifolia (Laguna) Gonzalez-Albo 1936, not Sessé & Moç. 1894
arcuata Kotschy ex A.DC 1864
aucheri auctores, not Jaub. & Spach
brachybalanos Kotschy 1864
coccifera Tchich. 1860
coccifera subsp pseudococcifera (Desf.) Arcangeli 1882
inops Kotschy 1853
kermesiana hort.
kryptocarpa Svent. & Marcet
mesto Boiss.1842
pseudococcifera Desf.1799 

 



 Jellemzői:
A 0,5 méteres magasságtól egészen a 10-15 méteres magasságig megtalálható, közepes méretű fa. Koronája gömb alakú, levelei örökzöldek, bőrszerűek, kissé megnyúltak, 3-4cm hosszúak és 1-4cm szélesek. A levél éle fogazott, kissé hullámos, legtöbb esetben nagyon szúrós. A fonáki és színi oldala egyaránt zöld, de lehet találni néha kissé világosabb zöld fonákkal rendelkező leveleket is. A levél nyele igen rövid, 2-3mm hosszú. 
A kérge fakó szürke, az idősebb egyedeknél pikkelyekre emlékeztető. Hajtásai sárgásak és szőrözöttek, majd később szürkés barna szín veszi át a sárgás szerepét a fásodás során. 

A virágzatát kora tavasszal hozza március-május hónapokban, a hímivarú barka virágzatai 3-5cm hosszúak.
A makkja ovális, 2-3cm hosszú és 1,5-2cm átmérőjű. A kupacsát apró, hegyes és éles  sallangok borítják. Makkját 2 évig érleli. Lassú növekedésű, de hosszú életet élő faj.

 

 Élőhelye:
A Földközi-tengert körülvevő mediterrán régióban, valamint Dél-Nyugat Ázsiban rendszeresen lehet találkozni ezzel a fajjal. A jó vízvezető képességű, meszes, sziklás talajokat kedveli. Kb. az 1000m tengerszint feletti magasságokban érzi jól magát, a kontinentálisabb mediterrán klímában, de néhány helyen a helyi mikroklimatikus adottságok következtében lentebb is megtalálhatók példányai. A délies lejtők, kavicsos, tápanyagban nem bővelkedő részein sokszor állományalkotó fafaj. A csapadék tekintetében a tavaszi 400-600mm csapadék után, a nyári 35-40°C-os hőmérsékletet és aszályos időszakot is átvészeli. A teleken a hőmérséklet sokszor 0°C alá süllyed és akár -15°C-os lehűlések sem ritkák.
A mediterrán bokor és törpecserje vegetációnak fontos részét képzi a Q. coccifera, a vegetációban vele együtt megjelenő fajok: Olea europea, Rosmarinus officinalis, Pistacia terebinthus, Myrtus communis, Rhamnus fajok (R. cathatricus, R. atlantica, R. lycioides, R. oleoides), Juniperus sabina, Crategus monogyna.

Változatok és alfajok:
Három változata vagy formája ismert a fajnak, amelyek jóllehet csak földrajzi variációk.
-forma angustifolia: levelei keskenyek, 1,5cm hosszúak, eliptikusak, szúrósak, világosabb zöld színűek
-forma coccifera: több mint 3cm hosszúak, sötétzöld színűek
-forma subintegrifolia: leveleinek éle a Fagus-ra emlékeztető.

Alfajai:

Q. coccifera subsp. rivas-martinezii J.H.Copelo & J.C.Costa 2001
  15 méter magasságú alfaj, levelei sokszor hosszúkásak és ép szélűek, makkjai megnyúltabbak, a kupacsát kemény sallangok borítják, amelyek rövidebbek az alapfajénál. Dél-Nyugat Spanyolországban honos (Serra de Arrabida, Serra de Grandola) a mediterrán medencében nem fordul elő.

( Salvador Rivas Martinez (1935-): Spanyol botanikus, Spanyolország és Portugália Quercus fajaniak elterjedését vizsgálta újra)

Q. coccifera subsp. calliprinos Webb 1838

Palesztín tölgy. Magassága akár a 20m is elérheti, ez a magasság az alapfajnál nem figyelhető meg. A levelek szélei nem porcosak, valamint a kupacsok sallangjai nem élesek. Nagyon változatos alfaj. A levelei, a makkja és kupacsa sokszor csillagszőrökkel borítottak. Sokszor külön fajként emlegetik, de újabban a Q. coccifera alfajaként van nyilvántartva.

 

Források:

http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_coccifera.htm (2014.10.04)

http://www.theplantlist.org/tpl1.1/search?q=Quercus+coccifera (2014.10.04.)

http://en.wikipedia.org/wiki/Quercus_coccifera (2014.10.04.)

http://eol.org/pages/1151700/overview(2014.10.04.)

http://kiki.huh.harvard.edu/databases/botanist_search.php?mode=details&id=74206 (2014.10.04)