A hét tölgye: Quercus pyrenaica Willd. 1805 - Pireneusi tölgy

Quercus pyrenaica Willd. 1805. Pireneusi tölgy

Szekció: Quercus (=Leucobalanus)
Nemzetség: Quercus
Család: Fagaceae

Rend: Fagales
Elterjedés: Atlanti-partvidék, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Marokkó
Szinonimái:  
brossa Bosc 1808
toza var. pyrenaica (Willd.) Wenz. 1886
toza Gillet ex Bosc 1792, nom. inval.
tauza Desf. 1815
palensis Palassou 1784, nom. rejic.
pubescens subsp palensis (Palassou) O.Schwarz 1936
tauzin Pers. 1807
tavaresi Sampaio
stolonifera Lapeyr. 1813
humilis DC in Lam. 1805, nom. illeg.





 Jellemzői: 
 15-20 méter magas, tekeredett törzsű, kissé nyitott koronájú fafaj. A kérge szürke, mélyen barázdált, négyzetesen válik le. Gyökerei gyakran fejlesztenek sarjakat. Ágai vöröses zöldek, sűrűn szőrözöttek fiatal állapotában, majd a fásodás előrehaladtával, szürkés zöld színt vesz fel. Rügyei oválisak és szőrökkel borítottak.

 Levelei hegyesedő csúcsúak, alapjuknál ék alakúak, élein hatnál több rendszertelenül elhelyezkedő karéj található. A karéjok a levél éle és a főér közötti távolságot gyakran felezik vagy túl is érnek rajta. Zöld vagy szürkés szöld színű mind a színi és a fonáki oldal is, szőrökkel sűrűn borítottak levelei.

 A fonáki oldalon kifejezetten sok és hosszú szőrzetet figyelhetünk meg.

 Hímivarú barka virágzatai nagy számban és sárgás színben jelennek meg júniusban.Makkja kicsi és ovális, egy kocsányon 2-4 db található meg. A kupacsa a makk 1/3 részét borítja, szőrözött, a kihegyesedő csúcsú sallangok lelapítottak, kupacshoz lapítottak. A makkok 1 év alatt válnak éretté. 

Élőhelye: 
Spanyolország, Portugália, Marokkó és Franciaország Atlanti-óceáni partvidékin 400-1600 méter tengerszint feletti magasságban találhatók meg egyedei. A mediterrán területek macchia bozótosaiba betársulnak, mint fatermetű növények. Ez a pseudomachia, ahol a Quercus pyraneica és a Q. rotundifolia is megjelenik. Ez a kissé mérsékeltebb mediterrán klímának köszönhető. 

A társulás egyéb tagjai a Cytisus multiflorus, Cytisus striatus és különböző Erica fajok. A talaj ezeken a területeken savanyú kémhatású, száraz és tapanyagban szegény, így a tölgyek lassú növekedésűek és hosszú életűek. 

Természetes hibridjei: 
 Q. x andegavensis (Q. pyrenaica x Q. robur); Q. x cantabrica ((Q. petraea x Q. pyreneica) x Q. robur subsp. broteroana); Q. x diosdadoi ( Q. pyraneica x Q. rotundifolia); Q.x firmurensis (Q. pubescens x Q. pyrenaica); Q. x fontqueri (Q. pyrenaica x Q. canariensis); Q. x paui (Q. pyrenaica x Q. pubescens x Q. canariensis); Q. x trabutii (Q. pyrenaica x Q. petraea); Q. x neomaire (Q. pyrenaica x Q. faginea)


Leírója: 
 Carl Ludwig Willdenow (1765-1812) Német botanikus, gyógyszerész, a növényföldrajz egyik megalapozója. Berlinben született, a Halle Egyetemen tanult botanikát és gyógyszerészetet. 1801-től a Berlini Botanikus Kert igazgatója egészen haláláig. Alexander von Humboldt mentora. Dél-Amerika növényei valamint a növények adaptációja a környezeti tényezőkhöz kötötték le érdeklődését. A herbáriuma több mint 20.000 lapból áll, melyet ma a Berlini Botanikus Kert tulajdonában áll.

Források:
http://www.miguelvieira.org/rememberedearth/2011/05/16/porto-furado-hike-in-parque-natural-de-montesinho/ (2014.10.22.)
http://www.cfnavarra.es/agricultura/informacion_agraria/MapaCultivos/htm/sp_quercus_pyrenaica.htm (2014.10.22.)
http://oaks.of.the.world.free.fr/quercus_pyrenaica.htm (2014.10.22.)
http://oaks.of.the.world.free.fr/Autbot.htm#wx (2014.10.22.)
 http://en.wikipedia.org/wiki/Carl_Ludwig_Willdenow (2014.10.22.)
 http://eol.org/pages/1151335/overview (2014.10.22.)