Személyes kiegészítés az eddigi írásokhoz

Mint már az alábbi tölgy bejegyzésekből kitűnt, leginkább a Mediterráneumban előforduló tölgyfajok ismertetésével kezdtem meg a sorozatot. Ennek az az oka, hogy ezek a terültek hozzánk még viszonylag közel helyezkednek el, így ismeretük számomra kiemelt helyen kezelendő. Miért is gondolom ezt így? Mert biztos vagyok abban, hogy jó mikroklimatikus környezetbe helyezve, sokuk nálunk is ültethető és megtartható lenne. Persze az is biztos, hogy sokuk már itt is van nálunk, a déli kitettségű lejtőinken elhelyezkedő gyűjteményeinkben. Gondolok itt a Budai Arborétumban szép Quercus ilex és Q. coccifera egyedeire, melyek szépen növekednek, így ez jó példa arra, hogy ugyan ha nem is az eredeti termőhelyre jellemező habitusukkal fogan minket gyönyörködtetni, még is van esély a nevelésükre.
 A téli erős fagyok gyakran károsíthatják ezeket a növényeket, így fiatal korban takarásra, védelemre van szükségük. Érdemes lenne a szelekciójukkal is foglalkozni, hiszen az északi elterjedési határukon, már kialakulhattak olyan ökotípusok, melyek a hidegebb telekhez alkalmazkodtak.  A nagyobb mennyiségű makk begyűjtésével és vetésével, melyek az északi elterjedési határokról származnak, szelektálhatóak lennének toleráns egyedeik.

Mint már a bevezetőben említettem, ezek az írások leginkább azért készülnek, hogy én magam minél jobban megismerkedjem egyes tölgy fajokkal, viszont ezeket az össze "ollózott" írásaiamt én mindenképpen szeretném szélesebb körben is ismerté tenni, és egy kis ízelítőt adni ezen gyönyörű nemzetség sokféleségéről kontinensünkön. Nálunk az iskolai oktatásban előforduló fajokon kívül, (Quercus roubur, Q. petraea, Q. pubescens, Q. cerris és esetleg a Q. frainetto) bizony, más tölgyek is léteznek az európai kontinensen és hazánkban is egyaránt. A honosságuk vagy nem honosságuk némely esetben vitatható, de ha nem csak a mai Magyarország területére fókuszálunk, hanem a Történelmi Magyarország területeit is figyelembe vesszük, akkor bizony kiderül, hogy ez a paletta szélesebb. A lokálisan létrejött hibridizációkról pedig még nem is tettünk említést, valamint a botanikus nagyjaink által leírt hibridek nevezéktani különbözősége is valószínűsíthetem, hogy kérdések egész sorát hozhatják elénk. Mitől látták ők másnak a sokszor ugyanazon két faj hibridizációját? Mi volt az a pici különbség? Nyilván a morfológiai jegyek alapján történő azonosításuk koránt sem egyszerű feladat ezekben az esetekben, valamint a különböző társulásban és különböző termőhelyi adottságok befolyásolhatják az adott fajok és így a hibridjeik külső megjelenését is.

Ezek után még egy magyarázatot szeretnék adni. Hogy miért szerepelnek a címben a sások, ha eddig nem is írtam róluk semmit sem?
 Az igazság, az, hogy a saját fotó anyagomat gyűjtögetem az írások elkezdéséhez, viszont jelen pillanatban meglehetősen hiányosak ezen fotó albumok, így a tavaszi virágzásig nem is igazán lesznek közléseim a nemzetséggel kapcsolatban. Az interneten fellelhető képek koránt sem optimálisak és megbízhatóságuk sem igazán jó, így az internet adta képkereséseket szeretném kihagyni a sorból. Viszont a tavasszal neki ugrok a fajok mikroszkópikus részeinek rögzítéséhez, így akkor már írásokkal is előfogok állani. Addig is pedig a tölgyek fognak következni minden mennyiségben. Pontosan nem döntöttem még el, hogy mely kontinens fajainak ismertetésébe szeretnék belekezdeni abban az esetben ha Európa fajainak esetlegesen a végére sikerülne érni. Mind az amerikai kontinens, mint Quercus forrópont Mexikóval az élen, mind az ázsiai kontinens szubtropikus klímájú területin élő fajok nagyon érdekesek számomra. Ez a kérdés legyen a jövő zenéje.

Remélem, hogy addig is sikerül kicsit közelebb kerülnünk ehhez, a csodálatos növényvilághoz ezen jegyzeteim segítségével.
Jó olvasgatást és ismerkedést!